Egy Kiss Erzsi Zene

Wazawaza, Hudewana, Mamariadaszta, Parakunuku, Parapityi - önmagukban is zenélő dalcímek. Önmagukban is levesznek a lábamról. Hát még az a zene, az a zeneiség, ami mögöttük van. Egy harmincon túli, apró termetű hölgy, kinek a színház, a film és a zene a szentháromság, ki angol, francia, spanyol, és meghatározhatatlan szláv nyelven fantáziál, teszi a hangokat, betűket, magán- és mássalhangzókat egymás után, kizárólag a ritmust és a zeneiséget szem előtt tartva. Több sávon dolgozik, ahogy több sávon éli az életét, improvizációkra improvizálva építkezik, képeket, hangulatokat fest. Játékosan komoly és komolyan játékos, keretek közé a legnagyobb jóindulattal sem szorítható, mert mit lehet kezdeni azzal, aki zenei és nyelvi rögtönzésekre, az európaitól ugyancsak eltérő hangképzésekből álló hangulatokra építi zenéjét.

Kiss Erzsit - végzettségét tekintve kirakatrendező és dekoratőr - a leginkább Jeles András "több mint kísérleti" színházából, a Monteverdi Birkózókörből ismerhetjük, még a nyolcvanas évekből, ott játszott rendszeresen, kizárólag fiúszerepeket. Ott kezdődött nála ez az egész multikulturális folkzene: társaival ázsiai, eszkimó, etióp, arab zenékre vetette magát, próbálták azokat integrálni, a lényeg, hogy minél jobban elemelkedjenek a domináns zenei és kulturális közegtől. Utóbbi más, azzal más a viszony, távoli kultúrák zenei nyelvével szabadabban, felelőtlenebbül bánhat az ember, lehet kellőképp játékos és ironikus.

Kezdetben persze e távoli népzenék minél élethűebb reprodukálása volt a cél, izzadtak, morogtak, százszor nekimentek. Aztán Erzsi is belátta, hitelesebb, ha közük is van e különleges fényű zenéhez, így ha egy dallal nem volt elégedett, formálta, alakította, kitalált, hozzátett a sajátjából. És rájött, hogy ez neki nagyon, de nagyon megy, a toldások, átdolgozások szervesen illeszkednek, egyáltalán nem okoznak zavart. Ráérzett az önmagával való zenélés ízére.

Énekesként színpadon 1985-ben a szintén legendásnak számító Déja Vu Revue-ben mutatkozott be, Kiss Tamás László biztatására improvizált angolul egy keveset. Mindezt oly sikeresen, hogy az egyszeri eset után többen felkeresték, például Menyhárt Jenő, az Európa Kiadó vezetője, Erzsit a színház akkoriban azonban százszor inkább izgatta. Tíz évnek kellett eltelnie, mire ő is úgy érezte, érdemes lépnie, 1995-ben immár ő kereste meg Hajnóczy Csabát, a Kampec Dolores vezetőjét. Beszélgettek, zenélgettek, hónapok alatt szép lassan körbejárták egymást. Aztán a szintén kampeces Kenderesi Gabi bekapcsolódott, és ahogy mondani szokták, az események felpörögtek. Két éve mutatkoztak be így - egy dobossal - négyesben, legutóbb augusztus elején a  Szigeten hallhattuk őket, legközelebb valahol, valamikor októberben.

A zenekar neve Egy Kiss Erzsi Zene, találóan dallamos. (Maga a név, Erzsi lassan unikummá öregszik.) Debütáló CD-jük néhány hete a boltokban, nem csak audio-korong, egyben CD-ROM is. A borítón és az interaktív sávban 12 éves kislánya, Czene Zsófi hatéves kori rajzai. A dalok nagyobbrészt saját szerzeményei. Egyetlen hétvége alatt játszották fel, a keretből erre futotta, mindez a produkción különösebben nem hallatszik. Kész anyaggal vonultak be, volt elég idejük addig megkeresni a közös érintkező pontokat, így lettek az eredetileg Kiss Erzsi-dalok egyben közösek.

Kiss Erzsi képeket, hangulatokat fest, dalai nem véletlenül mozgatják meg a filmesek és koreográfusok fantáziáját. A tervek szerint még az évadban bemutatják Schermann Márta koreográfus egész estés darabját, kevés szöveggel, annál több mozgással, elsősorban az ő zenéjére. Sopsits Árpád Légyfogó című filmjében Kovács Lajost a Paripityi dallamára tolják tolószéken a homokban, Jancsó Miklós legújabb művében fekete ruhában, fehérre meszelt arccal énekel. Soros-ösztöndíjból él, havi illetményét hivatalosan "Népek zenei anyagának gyűjtése, kutatása, illetve többszólamú zene létrehozása stúdió minőségben" című ténykedésére kapja.

Mint említettem, Erzsi alapvetően fantáziál: angolos, franciás, spanyolos és szlávos lüktetésű nyelveken énekel, gyakorta szimultánt magával. A dallam a szöveggel együtt születik meg, a hangok, a betűk, a magánhangzók segítik, támogatják a ritmust, ha kell, ellenpontoznak. Erzsi több tucat kazettát töltött meg ötletekkel, zenei foszlányokkal és komplett darabokkal. Egyetlen hangot sem hagy elveszni, kommentálja. Vannak variációi magyar és szerb népdalokra, össze is állt belőle egy 76 perces anyag, a most megjelent lemez összeállításakor ebből a körből mégsem kívánkozott fel egyetlen részlet sem. Talán legközelebb.

Bookmark and Share

--------------------------------

Kapcsolódó anyagok:

Ambivalens bajleves >> - kritika, 2009. október

Egy Kiss Erzsi Zene: Egy Kiss Erzsi Zene >> - 303 magyar lemez, 2008

Kiss Erzsi - Képzelődöm és lubickolok >> - interjú, 2008. október

Kiss Erzsi - Több sávon improvizálva >> - cikk, 2007. január

Kiss Erzsi - Deladela és a többiek >> - cikk, 2001. december

Egy Kiss Erzsi Zene >> - cikk, 1998. szeptember

 

 

 

 

A weboldal megjelenítésével és működésével kapcsolatos kérdéseivel, problémáival forduljon az oldalakat karbantartó webmester-hez.
 shs webdesign www.erelversoft.hu custoMMade by eReLverSoft 2016